Az életközösségek táplálkozási kapcsolatairól szól ez a lecke.
A vírusok és a mesterséges intelligencia kapcsán vizsgáljuk meg, hogy megfelelnek-e az élő kritériumainak.
Ebben a leckében megtudhatjátok, mi különbözteti meg az élőlényeket az élettelen dolgoktól.
Hogyan nézne ki a világegyetem története, ha a valaha eltelt időt egy évbe sűrítenénk?
A természetes és mesterséges életközösségek jellemzőit bemutató kisfilm.
Fekete István verse. Gyakran találkozhatunk vele erdőszélen, természetvédelmi terület bejáratánál, például egy fára kifüggesztve.
A méz az emberek életét évezredek óta megédesítő, méhek által megtermelt élelmiszer.
A természetben történő emberi zavarás és átalakítás eredményét ismerteti ez a film.
Az élőlényeket a táplálkozási láncban betöltött szerepük alapján különböző táplálkozási szintekbe soroljuk. Filmünkben ezeket mutatjuk be.
A mézhamisítás legegyszerűbb módja az, ha a méhekkel cukorszirupot etetnek. Ezt a cukrot a méhek ugyanúgy lebontják mint a mézet.
Az evolúció során számos élőlény megtanult alkalmazkodni a környezetéhez. Ilyen alkalmazkodás az álcázás is.
Egyes fajok a Földön mindössze egy-két helyen fordulnak elő, mivel nagyobb változást már nem viselnek el. Őket szűktűrésű fajoknak nevezzük.
Bizonyos fajok nagy területen, szinte az egész bolygón megjelentek. Őket nem zavarja a környezet változása, ezért a tágtűrésű fajok csoportjába tartoznak.
Az élőlények reakciója a környezeti hatásokra eltérő lehet. Ezért megkülönböztetünk szűk- és tágtűrésű fajokat.
Ez egy olyan egyedek vagy populációk közötti kapcsolat, amely mindkét fél számára egyaránt előnyös.