A kosarad üres
Bár a Napot számos ókori civilizációban istenként tisztelték, valójában
egy átlagos, sárga törpe csillag. Anyagának csaknem háromnegyed része hidrogén, amely a magjában zajló magfúzió során héliummá alakul át, miközben energia, azaz nagy energiájú fotonok szabadulnak fel.
Anyaga plazma, amely a különböző szélességi körökön eltérő sebességgel forog; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 32 naponként fordulnak körbe. Légköre rétegződik: fotoszféra, kromoszféra, napkorona, majd fokozatosan megy át a bolygóközi tér anyagába.
A Napból áradó hatalmas mennyiségű energia elsősorban közeli ultraibolya, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de kisebb mennyiségben gamma- és röntgensugárzást, valamint rádióhullámokat is kibocsát.
A Nap tulajdonságai
Átmérő: 1 392 000 km (a Földének 109-szerese)
Tömeg: 1,989 · 1030 kg (a Földének 333 000-szerese)
Hőmérséklet: felszíni: 5780 K; magja: 13,6 millió K; koronája: 5 millió K
Anyagösszetétel: tömegének 73,46%-a hidrogén; 24,85%-a hélium; 0,77%-a oxigén; 0,29%-a szén; 0,63%-a egyéb (vas, neon, nitrogén, szilícium stb.)
Mag
A Nap sugarának kb. 1/4-én belül eső rész a mag, a Nap legsűrűbb és legforróbb része. Itt folyik a Nap energiatermelése, a termonukleáris fúzió. A magban keletkezett sugárzás áthalad a felette levő rétegeken, eléri a fotoszférát, majd kijut a világűrbe.
Granulák
A Nap felszíne jellegzetes szemcsés szerkezetű. A szemcsék (granulák) olyan, átlagosan 500 km
átmérőjű foltok, ahol a konvekciós áramlások
a felszínt elérik, illetve ahonnan a lehűlt gáz
a Nap belseje felé visszaáramlik.
Korona
A Nap légkörének legkülső ritka, de magas
hőmérsékletű része. A teljes napfogyatkozások
idején akár szabad szemmel is megfigyelhető.
Konvektív zóna
A Nap felszínközeli külső, sugarának 25-30%-át
kitevő részében nagyarányú konvekció zajlik.
Ezt a réteget konvektív zónának nevezik.
A hő az anyag áramlása révén jut el a fotoszférába, majd onnan sugárzódik ki a világűrbe.
Sugárzási zóna
A magot körülvevő gömbhéj, amelyben az anyag még elég sűrű és forró ahhoz, hogy a magban keletkezett energia sugárzás formájában haladjon át rajta. Hőmérséklete a magtól kifelé haladva folyamatosan csökken
kb. 7 millió K-ről 2 millió K-re.
A Nap légkörének szerkezete
A fotoszféra a Nap általunk látható és megfigyelhető része. A napsugárzás 90%-a ebből a rétegből lép ki. Átlagos hőmérséklete kb. 5800 K, de vannak ennél hidegebb (napfolt) és melegebb (fáklya) régiói is. Granulák építik fel.
A kromoszféra a légkör következő, ritka és kb. 5000 km vastag rétege. Alján 6000 K, a tetején már 20 000 K hőmérséklet mérhető.
A korona a legkülső, helyenként nagyon forró, de igen ritka réteg. Igen erős röntgensugárzása van. Napkitörések, flerek jönnek létre, ha nagy sebességű plazmafelhő hagyja el a csillagot. Ha Földünket is eléri, jelentős károkat, pl. geomágneses viharokat okozhat, és több lesz a sarki fény is.
A napfoltok
A napfoltok a fotoszférában található, a környezetüknél hidegebb, ezért sötétebb területek. Alacsonyabb (4000 K körüli) hőmérsékletüket a bennük uralkodó erős mágneses tér okozza. Kb. 11 évente jelentősen megnő a számuk.
Napkitörés
Napkitörések akkor következnek be, amikor egyes foltcsoportok mágneses energiája hirtelen felszabadul. Ezek az óriási anyagkilövellések a földi élővilágra és a távközlési rendszerekre is hatást gyakorolnak.
A tüzes Nap
Fotoszféra
Kromoszféra
Napkorona
Tachoklína
Ez a mindössze pár száz
kilométer vastag réteg
választja el a külső konvekciós
és a belső sugárzási zónát,
és itt generálódik a Nap
mágneses tere is (bár
még most sem tudni
pontosan, hogyan).
Naprendszerünk
15
◄
Naprendszerünk
14
►
