Növények és gombák

Vakuólum

Sejtnedvvel telt üreg. Fontos a sejt belső
nyomá­sának (turgorának) szabályozásában,
bizonyos anyagok kiválasztásában
és raktározásában.

Zöld színtest

Fotoszintézis zajlik benne: a növény napfény energiájának felhasználásával szén-dioxidból cukrot állít elő.

Sejthártya

A sejtet borító lipidmembrán.

Mitokondrium

Az állati és a növényi sejtekben egyaránt előfordul. A sejt erőművének is szokás hívni, mivel a sejt energiaellátásáért felel.

Sejtmag

Maghártya határolja, belsejében a sejtmagvacska található, ami
a riboszómák képződésének helyszíne. A sejtmag fő tömegét a kromatin adja.

Endoplazmatikus hálózat

A sejten belül található bonyolult membránrendszer, melyhez a fehérjék felépítésében fontos szerepet játszó riboszómák kapcsolódnak. Szerepe van a fehérjeszintézisben, a fehérjék érésében, a lipid­szintézisben és bizonyos anyagok lebontásában.

Sejtfal

Cellulózból épül fel. A sejt védelmét, alakjának megtartását és a növényi szövetek szilárdítását szolgálja.

A tipikus növényi és állati sejtek felépítése között hason­lóságokat és különbségeket egyaránt találhatunk. Mind­két sejttípus rendelkezik sejtmaggal. Van sejten belüli membránrendszerük, azaz endoplazmatikus hálózatuk, és Golgi-készülékük. Találunk bennük sejtvázat. A sejte­ket sejtplazma tölti ki és sejthártya határolja.
A különbség közöttük az, hogy a növényi sejtek tartal­maznak sejtnedvvel telt üreget, azaz vakuólumot, és fotoszintetizáló zöld színtesteket is. A sejthártyát sejtfal borítja, amely cellulózt tartalmaz.

Az evolúció során az egyetlen sejtből álló élőlények elérték fejlődési lehetőségük csúcsát. A továbblépés­re az egy­sejtűekből kialakult többsejtűek adtak lehe­tőséget. A többsejtű élőlényekre a sejtes szerveződés jellemző. A sejtek az élet alapegységei: mutatják az életjelensége­ket, azaz élőlények, azonban önálló életre egyetlen sejtalkotó sem képes.