Az ókor nagy csatái

Legendából valóság:
a trójai háború

A Homérosz eposzában (hőskölteményében) megemlített, istenek
és legendás hősök részvételével tíz évig zajló trójai háború valóság­alapját sokáig megkérdőjelezték. Ám Heinrich Schliemann 19. századi ásatásai feltárták a várost és annak múltját. Természetesen a 13. szá­zadban, a mükénéi korban zajló összecsapás kirobbantója és tétje nem Szép Helené személye, hanem a területszerző hódítás lehetett.

Trója

Az ókori görög nevén Ilionként ismert, bevehetetlennek tartott falakkal rendelkező város Kis-Ázsia északi részén helyezkedett el.

A trójai faló

A monda szerint az ithakai király, Odüsszeusz látta, amint egyik katonája egy falovat farag. Ebből merítette az ötletet tervéhez. Egy hatalmas falovat ácsoltatott, melynek belsejében elrejtőztek a legkiválóbb görög harcosok, köztük Akhilleusz. A többi görög
pedig elhajózott egy közeli öbölbe.

A trójaiak azt hitték, hogy a görögök felhagytak a város ostromával. Az istenek ajándékának hitt falovat bevontatták a városba. Amikor a győzelmet megünneplő trójaiak elaludtak, a görögök kimásztak a ló belsejéből, és kinyitották a kaput a közelben vá­ra­kozó tár­sa­ik­nak.

Háború egy szépségért

Az ókori görög mondák szerint a trójai háború azért tört ki, mert Parisz, a trójai királyfi elrabolta Szép Helenét, a spártai király, Meneláosz feleségét.

Homérosz

A Kr. e. 8. században
keletkezett két eposz (hősköltemény), az Iliász és az Odüsszeia
feltételezett szerzője. A trójai mondakör már évszázadokkal
Homérosz előtt is
létezett a népi
hagyományokban.