cadaVR anatomy by Mozaik Education

Gyöngyök a héjban

A puhatestűek közé tartozó kagylók összes képviselője a vízben él. Szilárd váza, a héj két teknőből áll, és ezt az állat a záróizmokkal nyitja-zárja. Alkalmanként homokszem, esetleg parazita kerülhet a köpeny és a héj közé. A köpeny mirigyei ezeket gyöngyházrétegekkel veszik körül. Egyre több réteg rakódik rá, így a nemes gyöngy egyre nagyobb lesz.

A gyöngyök kialakulása

A gyöngyöt a kagyló védekezésképpen termeli. Ha egy parazita befúrja magát a kagylóba, azt a gyöngyképzéssel mintegy
körülépíti, elszigeteli, ezzel
ártalmatlanítja. Egy borsónyi gyöngy felépítéséhez akár egy évtized is szükséges lehet.

A parazita behatol.

Gyöngyházrétegbe
csomagolja a kagyló.

Kialakul a gyöngy.

Felépítés

Két teknőből álló héjukat záróizom tartja össze. Köpenyük jól fejlett. Testük lábra és zsigerzacskóra tagolódik, fejük nincs. Az oxigén és a táplálék a vízzel a bevezető nyíláson át jut a köpenyüregbe. A légzést a kopoltyúk végzik. A salakanyag és
a szén-dioxid a kivezető nyíláson távozik.

Létezik tenyésztett, azaz mesterséges gyöngy is: ekkor a gyöngyképzést beindító idegen anyagot, a magot mesterségesen helyezik a kagylóba. Ezt követően a kagylókat hálókba teszik és
visszahelyezik a vízbe,
ahol megkezdődik a gyöngyképződés.

A tenyésztett gyöngyök megjelenéséig az igazgyöngy beszerzésének fő módja a gyöngyhalászat volt, amely az óceánok partvidékén évezredes foglalkozása lett a bennszülötteknek. Még ma is vannak olyanok, akik ezt a mesterséget űzik. A gyöngyhalászok akár 7–22 m
mélyre is lemerülnek. Addig maradnak lent, amíg bírják levegővel. A legkitartóbbak akár 70–90 másodpercig is tudnak a víz alatt keresni, de leírtak olyan esetet is, amikor a Tahitin merülő halász 2 percnél tovább tartózkodott a mélyben. Természetesen ma már előnyt jelenthet, ha az ősi mesterség művelői búvárfelszerelést használnak.

Tenyésztett gyöngyök

A gyöngyhalászat