Az állatok világa

A csigák a puhatestűek törzsének legváltozatosabb, fajokban leggazdagabb osztálya. Vízben és szárazföldön egyaránt élnek. A táplálkozásukban és a szaporodásukban számtalan típus jelent meg az evolúció folyamán. A fejlődésük során a testük visszahajlott, aminek következtében a köpeny (a hátoldalon lévő bőrredő) a meszes héjat csigavonalban hozza létre.
Vázuk általában jobbra csavarodik. Egyik csoportjuk a meztelencsigák, amelyeknek váza elcsökevényesedett.

Az éticsiga

A legnagyobb méretű európai, házas csigafaj: a kifejlett egyed hossza és magassága is 45-45 mm. Kedveli a mésztartalmú talajokat.

Az éticsiga a lassúság egyik világbajnoka. Miközben mászik, has­lábán hullámszerűen tovahaladó összehúzódások és elernyedé­sek figyelhetők meg. Így csúszik előre azon a nyálkaszalagon, amelyet a szájnyílás mögötti mirigy termel. A nyálka olyan vas­tag és csúszós, hogy az állat az éles borotvapengén is sérülés nélkül áthalad.

Életmód

Ősz elején az avar mélyére vonul, a házának
szájadékát vastag mészfedővel zárja el kb. 6 hónapra. 
Kora tavasszal keres újra táplálékot, és válik aktívvá.

Szemek

Az éticsiga látószerve lencsés hólyagszem. Szemével csak közelre és homályosan lát.

Elterjedése: Európa

Táplálkozása: növényevő

Testhossza: 7–10 cm

Házának hossza: 3–4,5 cm

Az éticsiga ínyencségnek számít, könnyen emészthető, egészséges és jól fűszerezhető. Több országban fogyasztják izmos haslábát különféle receptek szerint elkészítve.

A középkorban különösen kedvelték, böjt idején is szabad volt csigát enni, mert nem húsnak tekintették.