A háborúk százada

Fegyverek az első világháborúban

Az első világháború nagy változásokat hozott a fegyverek terén. Már a háború elejétől minden hadseregben alkalmazták a nagy tűzerejű géppuskákat, valamint a robbanó lövedéket tüzelő, hátultöltős ágyúkat. Ekkor vetették be először a borzalmas hatású harci gázokat is. Emellett új fegyverek is születtek. A lövészárkok elleni sikeres harc jegyében fejlesztették ki pél­dául az aknavetőt, a lángszórót és a modern kézigránátot is. Hasonló célból építették meg az első tankokat is.

A tengereken a tengeralattjárók váltak félelmetes fegyverekké, a levegőben pedig megjelentek az első harci repülőgépek.

Német lángszóró

A lángszórót is a kialakuló állóháború hatására fejlesztették ki. Az első világ­háborúban először a németek alkalmaz­ták. A fegyverből kicsapó lángcsóvával elsősorban kisebb erődöket, géppuska­állásokat támadtak. Használata nagy bátorságot igényelt, hiszen kis ható­távol­sága (15-20 m) miatt a célhoz nagyon közel kellett menni. Ráadásul harc közben a palack is felrobbanhatott.

Osztrák–magyar mozsárágyú

A 30,5 cm-es űrméretű löveget erődítmé­nyek elleni harcra fejlesztették ki. Majd­nem 400 kg-os gránátjával akár 2 méteres betonréteget is képes volt átütni. A több mint 20 tonna tömegű löveget két részre szétszedve tudták szállítani.

szemvédő lencse

elsütő billentyű (ravasz)

szűrőanyagot tartalmazó tartály

Gázálarc

A háború elején a meglepetésszerű gáztámadá­sok nagy veszteségeket okoztak a felkészületlen katonák soraiban. Sokan meghaltak, mások megvakultak vagy más súlyos sérüléseket szen­vedtek. A hirtelen megváltozó szélirány sokszor a gáz alkalmazóinak is komoly problémákat okozott. Ennek hatására mindegyik hadseregben ellátták a katonákat gázálarccal, amely a beléleg­zett levegőből kiszűrte a mérgező anyagokat.

Chauchat könnyű géppuska

A francia fegyver az egyik első olyan géppuska volt, amelyet egy ember is tudott szállítani és használni. Kis tömege miatt akár rohamozás közben, csípőből is lehetett tüzelni vele. Hátránya volt viszont, hogy a nyitott tölténytár miatt könnyen elkoszolódott és elakadt.

folyadékfék és visszatoló szerkezet

Ez az 1897-ben megalkotott fegyver volt az első tábori ágyú, amely elsütéskor nem gördült hátra. Ezt a folyadékfék tette lehetővé. Ennek, valamint a könnyen kezelhető zárszerke­zetnek köszönhetően jól képzett személyzet percenként akár 15-20 lövést is leadhatott ezzel a fegyverrel.