A kosarad üres
13
Otthonok az őskortól az újkorig
◄
12
Otthonok az őskortól az újkorig
►
Újkőkori település
Az újkőkori kultúra Kr. e. 10 000 körül jelent meg Elő-Ázsiában. A földművelés és az állattenyésztés megjelenésével az emberek letelepedtek, tartósabb lakóhelyet alakítottak ki. A házak falai kezdetben vesszőfonatra tapasztott agyagból, később szárított vályogtéglából épültek. A termelő életmód lehetővé tette nagyobb csoportok együttélését, létrejöttek a nagyobb biztonságot adó falvak.
Falak
A házak szorosan egymás mellé épültek. A falakon csak magasan elhelyezett kis, nyitott ablakok voltak.
Tetőablakok
A belső helyiségekbe a tetőkön található, fából készült, „ajtóval” lezárható nyílásokon keresztül lehetett bejutni.
A ház szerkezete
Alapterületük 20-30 m2 volt. Az általában egy-egy családnak otthont adó kis helyiségek padlóját bemélyítették a földbe, s a tűzhely is belülre került.
A falvak közössége
Az emberek között nem voltak jelentős különbségek. A település vezetőjévé valamelyik család bölcs, nagy tekintélyű férfitagja válhatott.
Termelés
A termelést nagycsaládi közösségekben végezték. Ez legalább három nemzedék együttes munkáját jelentette.
A szentély
A kor emberét a természet erőinek vallásos tisztelete jellemezte. Úgy hitték, hogy szertartásokkal befolyásolhatják őket. A varázslókat gyógyító erejük miatt is tisztelték.
Eszközök
Szerszámok
Megjelentek a tartósabb, csiszolással finomított
és élesebbé tett, gyakran átfúrt kőeszközök.
Kézművesség
Kialakult a fazekasság
és a szövés-fonás.
Az edényekben terményeket tároltak. Használtak csontból, háncsból és vesszőből
készült tárgyakat is.
Az első települések
Egy-egy település több tucat, a nagyobb városok több száz épületből álltak. Az újkőkori települések megjelenése a városfejlődés kiindulópontját jelentette.
