A változó világ

Fekete füstölő

A kürtőből kiáramló víz színe a benne oldott
vas- és kénvegyületek miatt fekete.

Fehér füstölő

A fehér színt bárium-, kalcium- vagy szilícium-tartalmú ásványok okozzák.

távolodó kőzetlemezek határa

hidrotermális kürtő

központi hasadékvölgy

A mélytengeri hidrotermális kürtők olyan repedések a tengerfenéken, amelyből geotermikusan felmelegített víz tör fel. A meleg forrásokhoz és a gejzírekhez hasonlóan a mélytengeri hidrotermális kürtők is főként vulkanikus tevékenység miatt alakulnak ki. Az óceán fenekén jellemző­en az óceáni kőzetlemezek határai mentén és a forrópontok közel­ében folyik vulkanikus tevékenység.

A mélytengeri hidrotermális kürtők legnagyobb számban ott fordulnak elő, ahol a kőzetlemezek távolodnak egymástól, vagyis az óceánközépi hátságok mentén.

Mélytengeri
hidrotermális kürtők

A tengervíz az alapkőzet repedésein keresztül jut el a magma közelébe, ahol akár 400 °C fölé is felmeleged­het. A nagy nyomás miatt a vízben nagy mennyiségű ásványi anyag oldódik fel. Amikor a feltörő forró víz találkozik a fagyponthoz közeli hőmérsékletű tenger­vízzel, hirtelen lehűl, túltelítetté válik, ezért kikristá­lyosodnak benne az ásványi anyagok, amitől a feltörő víz füstszerűen zavaros lesz. Az ásványi anyagok lera­kódnak a kürtő nyílása körül és kéményszerű struk­túrát hoznak létre, amelyek gyorsan növekedhetnek, és akár a 60 méteres magasságot is elérhetik.

A forró, savas, szulfidokban gazdag tengervíz az élet legtöbb formája számára mérgező. A kürtők körül mégis rendkívül sokszínű élővilág található. Ez az
életközösség a kemoszintetizáló baktériumokon ala­pul, amelyek kén és kénvegyületek oxidálásával nyert energia segítségével állítanak elő szerves anyagot. A baktériumok egyrészt táplálékul szolgálnak rákok számára, másrészt szimbiózisban élnek kagylók és férgek belső szerveiben, és szerves anyaggal látják el azokat. A kürtők közelében ragadozó polipok is élnek.