A változó világ

A vulkanizmus mozgásfolyamat, amely során a földkéreg­ből magma jut a felszínre. A vulkánok nem véletlensze­rűen helyez­kednek el, hanem hosszanti sávok mentén, sorsze­rűen. Ezek a sávok valójában a kőzetlemezek ha­tárai. A vulkanizmusnak jelentős szerepe van a hegység­képződésben is. A vulkánkitörések befolyásolják az embe­rek életét is: egyrészt pusztítanak, rombolnak, az emberi életet is veszélyeztetik, másrészt viszont termékeny talaj és geotermális hőforrások maradnak utánuk.

Gejzír

A gejzír időszakosan feltörő, forróvizű forrás. A felszín alatti üregekbe szivárgó és összegyűlő víz az alatta lévő magma­kamrában lévő hőtől felforr, és szökőkútszerűen kitör.

Európa legveszélyesebb vulkánja. Leghíresebb ki­törése 79. augusztusában volt. A kitörő hamu, tör­melék és láva betemette Pompeii és Herculaneum városait és elpusztította lakóikat.

Iszapvulkán

Az iszapvulkánok az agyagos területek vulkáni kísé­rőjelenségei. A híg iszapból állandóan pöfög a gáz.

Izland hírhedt vulkánja: 1783
júniustól 1784 februárig tartott a kitörése, több mint 8 hónapig
folyamatosan aktív volt. Hatalmas mennyiségű lávát és hamut ter­melt. Izland lakosságának ne­gyede meghalt vagy a mérgező gázoktól vagy a kitörést követő éhínségben. Az egész világ ég­hajlatát befolyásolta a kitörése.

A magma felszín alatti, izzón folyó kőzetolvadék. A felszínre ömlő magma neve láva, felszínre jutásának pontján vulkán képződik.

A távolodó lemezszegélyeknél lapos lejtőjű vulkáni kúpok sorakoznak.

A közeledő, egymás alábukó kőzetlemezeknél a vulkán magmája az alábukó és megolvadó kőzetlemezből szár­mazik. Ezek a vulkánok meredekebb oldalúak.