A szárazföldi közlekedés

Az 1950-es években a gőzmozdonyokat elkezdték leváltani dízelmotoros utódaik. Ennek a forradalomnak az egyik ikonikus darabja a svéd NOHAB cég által gyártott mozdony, mely az amerikai General Motors Electro-Motive Division cég eredeti tervein alapult. A típust számos vasúttársaság használta világszerte technikai kiforrottsága, kevés karbantartást igénylő szerkezeti felépítése és megbízhatósága miatt. A mozdony dízel-elektromos rendszerű, ami azt jelenti, hogy a dízelmozdony nem közvetlenül hajtja meg a kerekeket, hanem egy generátor segítségével elektromos áramot fejleszt, és a mozdonyt magát elektromos motorok hajtják. Ez a konstrukció különösen indulásnál hatékony. A NOHAB-ot 1969-ig gyártották, de még a 2000-es évek elején is futott belőlük jó néhány darab.

Műszaki adatok

Nyomtávolság: 1435 mm

Hajtókerék-átmérő: 1040 mm

Teljesítmény: 1435 kW (1950 LE)

Engedélyezett legnagyobb sebesség: 105 km/h

Ütközők közötti hossz: 18 900 mm

Magasság: 4295 mm

Szélesség: 3090 mm

Tengelytáv a forgóvázon belül: 4000 mm

Szolgálati tömeg: 106 t

Hűtőventilátor

A motor és az elektromos berendezések hűtését négy nagy teljesítményű ventilátor is segítette.

A mozdonyban egy 16 hengeres, hagyományos hajtásrendszerű, kétütemű dízelmotor található, amelyben
az egyenáramú főgenerátor termeli a vontatómotorok részére szükséges villamos áramot (600 V).
A személyszállító vonatok fűtését biztosító gőzfejlesztője óránként 750 kg gőzt termelt.