Álmunk: a repülés

A hőlégballon egy olyan léggömb, melynél a meleg levegő funkcionál töltőgázként. 1783. november 21-én a Mont­golfier testvérek által készített hőlégballon a magasba emelkedett Párizs mellett. Ez a repülés 25 percig tartott, mely idő alatt körülbelül hét és fél kilométernyi távolságot tett meg. A gondolában helyet foglaló bátor önkéntesek, egy orvos és egy márki így a hőlégballonos repülés úttörőivé váltak. A hőlégballon magasba juttatása egy jelentős lépés volt az égbolt meghódításához.

Kupola

A Montgolfier testvérek hőlégballonja papírral bélelt
díszes zsákvászonból készült.
A mai ballon rugalmatlan
anyagokból készül, így
nem változik a mérete
a melegítés során.

A Montgolfier testvérek hőlégballonja aljára egy vasrácsot helyeztek el, melyen szalmát és száraz fát égettek. Az így kelet­kező füst és a felmelegített levegő emelte magasba a szerkezetet.
A modern hőlégballonok égőfejében pro­pán-bután gázt égetnek el, amely a ballon emelkedéséhez szükséges hőt termeli.

Gondola

Ezt többnyire könnyű, de erős anyagból, fűzfavesszőből vagy rattanból készítik.

Ha a felhajtóerő nagyobb a súlyerőnél, a hőlég­ballon emelkedik.

Amikor a felhajtóerő meg­egyezik a súlyerővel, a hő­légballon egy helyben lebeg.

Ha a felhajtóerő kisebb a súlyerőnél, akkor
a hőlégballon süllyed.

Súlyerő: a hőlégballon teljes súlyából eredő erő, amely a Föld tömegközéppontja felé mutat. Emelkedéskor ezt kell legyőznie a felhajtóerőnek.

A második világháború után a tudományos és a technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy a forró levegővel
működtetett
hőlégballonok
biztonságosabbak,
tartósabbak
és jobban
irányíthatóak
legyenek.

Hőlégballon működése

A hőlégballont nem lehet közvetlenül kormányozni. Arra repül, amerre a szél fúj. A szél különböző magasságokban más irányba fúj. Ha irányt szeretne változtatni, akkor a magasságot kell megváltoztatni.