Folyók közén: Ur városa

Zömében egy-, illetve kétszintes épületeik téglából készültek, külsejüket vályoggal borították. Az éghajlat jellege miatt lapos tetővel rendelkeztek, melyet tárolásra használtak a lakók.

A védelmet nyújtó erős városfalon belül igen jól elkülönült egymástól a szentélykörzet és a lakó­épületek által elfoglalt rész.

A város adatai

Alapítása: Kr. e. 4. évezred

Lakatlanná válása: Kr. e. 4. század

Elhelyezkedése: Mezopotámia
(a mai Irak területén)

Területe: kb. 700 ezer m2

Népessége (maximum): kb. 65 ezer fő

Templomkerület

A sumer istenek számára épített templomokat, illetve az uralkodók, a főpapok és a főpapnők palotáit foglalta magában.

Ur városa fontos sumer központ volt az ókori Mezopotámia területén. A kedvező fekvésű ősi település a Folyóköz déli részén, az Eufrátesz mellett, nem messze annak Perzsa-öbölbeli torkolatától helyezkedett el. A folyó és a tenger közelsége miatt jelentős kereskedelmi szerepe volt. A várost lakói a Kr. e. 4. században elhagyták. Ur feltárása viszonylag későn, a 20. században kezdődött meg William Kennett Loftus vezetésével.

Eufrátesz

Az ókori Mezopotámia
két nagy folyamának egyike.
A térség első igazi nagyvárosai
e folyó partján jöttek létre.