A falun az emberek többnyire kertes házakban laknak. Mezőgazdasággal ma már kevesen foglalkoznak, sokan nagyobb településekre járnak dolgozni. A legtöbb faluban van orvosi rendelő, iskola, posta, de több szolgáltatá­sért (pl. kórház, színház, bank) a városba kell utazni.

Népesség

Napjainkban a falvak lakosságának alakulására több folyamat is hatással van, a népesség – többnyire a ked­vező munkalehetőségek miatt – a falvakból a városokba vándorol, ugyanakkor a városlakók egy része falvakba költözik, főként békésebb, természetközelibb életmódot keresve.

A tanya a városok és falvak határában szétszórtan álló, rendszerint egy lakó­épületet és néhány hozzá tartozó gaz­dasági épületet magába foglaló, állan­dóan lakott telep.

Napjainkra az agrárfalvak átalakulnak, szerepkörük megváltozik, pl. üdülőfal­vak (falusi turizmus), bányászfalvak, ipari falvak lesznek.

A falvak esetén felfedezhetjük, hogy alaprajzuk, szerkezetük különböző lehet, pl. van egyutcás falu, sakktábla-alap­rajzú falu stb.

A falvakat mindig jellemezte, hogy az ott élők mezőgazdasági tevékenységeket végeztek: földet műveltek, növényeket termesztettek, állatokat tenyésztettek. Napjainkra
ezen tevékenységek aránya csökkenőben van. Egyre nagyobb szerepe van a modern, gépesített gazdálkodásnak.