A Hold a Föld és egy másik, Mars-méretű bolygó ütközése követ­keztében alakult ki. Ennek során nagy mennyiségű anyag dobó­dott ki a Föld köpenyéből, ami egy korongot képezve pályára állt az összeolvadt új Föld körül. A korongot alkotó anyagok folyama­tosan egymással ütköztek. Ennek következtében egy égitestté álltak össze, kialakult a Hold. Ekkor még kb. 20-szor közelebb volt a Földhöz, mint most.

Hold forgása és keringése

A Hold kering a Föld körül, miközben forog a saját tengelye körül is. A keringését kötött keringésnek hívjuk, mert ugyanannyi idő alatt fordul körbe a saját tengelye körül, mint amennyi idő alatt egyszer megkerüli a Földet ( 27,3 nap), ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk.

A Föld kísérője:
a Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja. A Hold a bolygók kialakulása után nem sokkal, a korai Föld és egy nagyjából Mars méretű másik ősi bolygó ütközése nyomán keletkezett. A Holdnak a Földre gyakorolt hatásai nagyon fontosak: árapályt kelt, ami lelassítja Föld tengely körüli forgási sebességét. Azon­ban a Hold is lassan távolodik a Földtől. A Hold az első és egyetlen égitest, amelyen ember járt.

A Hold felszíne és belseje

Felszínét főleg vulkanikus kőzetek építik fel, medencékből („tenger”)
és fennsíkokból áll. Belsejét – a Földhöz hasonlóan – kéreg, köpeny és mag alkotja.

A Földtől való átlagos távolsága: 384 000 km

Átmérője: 3475 kilométer

Tömege: 7,348 · 1022 kg

Átlagos sűrűsége: 3,34 g/cm3

Felszíni gravitációja: 0,165 földi g (1/6 g)

Forgási ideje a tengelye körül: 27,32 nap

A Föld körüli keringési ideje: 27,32 nap