

















13
Korai repülő szerkezetek
Korai repülő szerkezetek
12
◄
►

Da Vinci
repülő szerkezetei
Leonardo da Vinci, a reneszánsz leghíresebb képviselője is megpróbálta megfejteni a repülés rejtélyét. Ötleteinek nagy része a természet megfigyeléséből származik. Több mint két évtizedig rajzolt számos repülő szerkezetet. Ilyen irányú tanulmányainak többsége papíron maradt, még a modell-állapotig sem jutott el. A találmányok nagy részét viszont a későbbi generációk újra felfedezték és mások szereztek hírnevet velük.
Csukló
A szárny közepén található
csatlakozó, amely a szárny
két részét összeköti és
biztosítja a két rész
független mozgatását.
szövetbevonat
helikoidális szerkezet
tekerőkar
főtengely
irányító alaplap
Légcsavar
5 méter átmérőjű, fából, lenből és fémhuzalból készült. négy embernek kell állnia az alaplapon, ők forgatják a főtengelyt. A szerkezet forgásba hozva felemelkedik. A modern helikopter prototípusának számít.
Fő szárnyzáró pedál/Kiengedő szárnynyitó pedál
A pilóta lábainál lévő
pedálok segítségével
lehet mozgatni
a szárnyakat.
Repülőgép
A repüléssel kapcsolatos megfigyelések és kutatások után Leonardo
arra vállalkozott, hogy megtervez egy repülőgépet. A rendkívül összetett tanulmány célja az volt, hogy hűen utánozza a madarak repülésének különböző fázisait. A szerkezet egy denevérre hasonlít, a szárnyai akár 11 m hosszúak is lehetnek.
Csigarendszer
A szárnyak és a pedálok
közötti áttételt biztosítja.
Mechanikus szárny
Leonardo repüléssel kapcsolatos terveinek, és egyúttal a természet geometriai szemléletű megfigyelésének mestermunkája a mechanikus szárny.
A rendkívül összetett eszköz szerkezete a madarak szárnyát, működése pedig annak csapásait utánozza.
csukló
csiga
Hajtókar
A mechanikus szárny fontos vezérlőeszköze. A hajtókar tekerésével a hozzá csatlakoztatott tengely meghajtja a csigát. A csiga forgása mozgatja a szárnyakat fel és le, így utánozva a madarak szárnycsapásait.
Mechanikus szárny (1493–1495)
Légcsavar (1489 körül)
Repülőgép (1488–1489)
főtengely
szövetbevonat
alaplap


