Az újkőkori kultúra Kr. e. 10 000 körül jelent meg Elő-Ázsiában. A földművelés és az állattenyésztés megjelenésével az embe­rek letelepedtek, tartósabb lakóhelyet alakítottak ki. A házak falai kezdetben vesszőfonatra tapasztott agyagból, később szárított vályogtéglából épültek. A termelő életmód lehetővé tette nagyobb csoportok együttélését, létrejöttek a nagyobb biztonságot adó falvak.

Falak

A házak szorosan egymás mellé épültek. A falakon csak magasan elhelyezett kis, nyitott ablakok voltak.

Alapterületük 20-30 m2 volt. Az általában egy-egy csa­ládnak otthont adó kis helyiségek padlóját bemélyí­tették a földbe, s a tűzhely is belülre került.

Termelés

A termelést nagycsaládi közösségekben végezték. Ez legalább három nemzedék együttes munkáját jelentette.

A szentély

A kor emberét a természet erői­nek vallásos tisztelete jellemezte. Úgy hitték, hogy szertartásokkal befolyásolhatják őket. A varázsló­kat gyógyító erejük miatt is tisz­telték.

Szerszámok

Megjelentek a tartósabb, csiszolással finomított
és élesebbé tett, gyakran átfúrt kőeszközök.

Kézművesség

Kialakult a fazekasság
és a szövés-fonás.
Az edényekben terményeket tároltak. Használtak csontból, háncsból és vesszőből
készült tárgyakat is.

Az első települések

Egy-egy település több tucat, a nagyobb városok több száz épületből álltak. Az új­kőkori települések megjelenése a város­fejlődés kiindulópontját jelentette.